Dátumok

1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot rendelt el, hogy közelebb hozza a naptári év átlagos hosszát (napokban mérve) a csillagászati évben lévő napok tényleges számához. Ez a naptárreform maga után vonta a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra való áttérést.

Mind a Julianus-, mind a Gergely-naptárban vannak a szokásos, 365 napos évek, és vannak az úgynevezett szökőévek, amelyek 366 naposak. A szokásos években a február hónap 28 napos, míg a szökőévekben van egy extra „szökőnapja”: február 29.

Az egyetlen különbség a Julianus- és a Gergely-naptár között abban a szabályban rejlik, amely alapján eldől, hogy egy év szökőév-e. A Julianus-naptárban a szökőévek a 4-gyel osztható évek. A Gergely-naptár szabálya a szökőévek eldöntésére egy kicsit komplikáltabb: a 4-gyel osztható évek szökőévek, kivéve ha oszthatók 100-zal, de nem oszthatók 400-zal.

A fenti szabályok alapján az 1600, 1700, 1800, 1900, 2000, 2100, 2200, 2300 és 2400 évek mind szökőévek a Julianus-naptárban. A Gergely-naptárban a listán szereplő évszámok közül csak az 1600, a 2000 és a 2400 szökőév.

A régi Julianus-naptárban az évek átlagos hossza 365,25 nap, míg az új Gergely-naptárban 365,2425 nap. Figyelembe véve, hogy a csillagászati évben a napok tényleges száma nagyjából 365,24219 nap, látható, hogy miért előrelépés a Gergely-naptár.

A gregoriánus reformok részeként számos dátumot átugrottak, hogy semlegesítsék a Julianus-naptár több mint 1500 éven át történő használatának hatásait. Konkrétan a gregoriánus reform elrendelte, hogy (a Julianus-naptár szerinti) 1582. október 4-ét (a Gergely-naptár szerinti) 1582. október 15-nek kell követnie.

A 16. század végére azonban teljes erővel hódított a reformáció. Míg a katolikus országok legtöbbje követte a pápai dekrétumot, sok ország egészen sokáig használta tovább a Julianus-naptárat. Az Egyesült Királyság például csak (a Julianus-naptár szerinti) 1752. szeptember 2-án váltott a Julianus-naptárról a Gergely-naptárra. A következő nap (a Gergely-naptár szerinti) 1752. szeptember 14-e volt; ekkorra már 11 dátumot kellett kihagyni a váltáshoz. Az utoljára váltó európai ország Görögország volt: egészen (a Julianus-naptár szerinti) 1923. február 15-ig várt vele, amely után (a Gergely-naptár szerinti) 1923. március 1-je következett, kihagyva ezzel 13 dátumot.

Ha adott az utolsó nap, amikor még a Julianus-naptár volt érvényben valamely országban (Julianus-naptár szerinti dátumként kifejezve), határozd meg a következő nap Gergely-naptár szerinti dátumát, azaz az első olyan dátumot, amely már a Gergely-naptárat használja.

A bemenet specifikációja

A bemenet minden tesztesetre egyetlen sorból áll, amely egy Julianus-naptár szerinti dátumot tartalmaz „ÉÉÉÉ–HH–NN” formában. Ez a dátum nem korábbi, mint 1582. október 4., és nem későbbi, mint 9999. október 18. A megadott dátum az utolsó olyan napot adja meg, amikor még a Julianus-naptár van érvényben valamely országban.

A kimenet specifikációja

Minden tesztesetre a naptárváltást követő első Gergely-naptár szerinti dátumot kell a kimenetre írni.

Példa bemenet

1582-10-04
1752-09-02
1900-02-25
1923-02-15

letöltés szöveges állományként

A példa bemenethez tartozó kimenet

1582-10-15
1752-09-14
1900-03-10
1923-03-01