|
|||
Ez dráma!A drámairodalom a nyomtatásban használt kifejezőeszközeiben is eltér a hagyományos prózai megoldásoktól. Egy-egy dráma szövege nagyrészt a szereplők párbeszédeit tartalmazza. Azt, hogy mikor melyik szereplő szólal meg, onnan tudhatja az olvasó, hogy a szereplő szájából elhangzott mondatok előtt a szövegben ott olvashatja a szereplő nevét. Ráadásul mindezt egy nagyon speciális formában, ahogyan az a példa kimenetben is látható: a szereplő nevét még ugyanabban a sorban követik az első szavai, majd ha mondandója átnyúlik a következő sor(ok)ba, ott már nem jelenik meg a neve. Írjon egy programot, amely az első parancssori argumentumaként megkapott szöveges állományból legfeljebb 100 karakter hosszúságú sorokat olvas, és azokat a drámairodalom hagyományos tördelési szabályai szerint a standard kimenetre írja! Ha a bemenet egy sora csak nagybetűket és szóköz karaktereket tartalmaz, akkor a sorban egy szereplő neve áll. Minden más esetben valamelyik szereplő szövegét vagy annak egy részletét tartalmazza a sor. A kimeneten a beszélő szereplő nevét nagybetűs alakjában kell megjeleníteni, a nevet a sor első pozícióján kezdve. Ettől pontosan két szóköz karakterrel elválasztva kezdődik az adott szereplő szövegének első sora. Ha a szereplő szövege több sorból áll, akkor az elsőt követő többi sort a kimenet megfelelő sorának pontosan harmadik pozíciójától kezdve kell elhelyezni. Példa állomány (
|
|||
Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, v. 2024.09.30. |